Figyellek

Újabb stáció a kálváriámon: nem bírtam magammal, látni akartam. Sms-t küldtem: kérlek, hívjál fel. Pár perc múlva hív. (örülök, főleg a gyorsaságnak) Hadarok: gyönyörű az idő, találkozzunk, igyunk meg egy sört, beszélgessünk. Elgyötört a hangja, mondja: nem. Az elmúlt…

Tegnap este hosszas vívódás után az iwiw-en küldtem neki egy - kicsit késői - születésnapi köszöntőt (három napja volt, a születés- és névnapokat aktív kapcsolatban is rendre elfelejtem)  amolyan sablonosat, távolságtartót: boldog születésnapot, ennyi, meg még annyi,…

Már megint sikerült megértenem valamit, köszönhető a magam nyavalyájának, ergo: elkönyvelhetem a szenvedéseim újabb pozitív hozadékát, innen pedig már csak egy lépés, hogy a szerencse kegyeltjének tekintsem magam a megtaposásért. Ez ám a hatékony önvédelem! Amit…

Tegnap megint ANNYIRA ROSSZ, hogy írni sem volt kedvem, egyébként talán ez a legrosszabb az egészben, hogy amikor az ember örömmel tapasztalja, hogy jobban van (hurrá!) utána jön egy nap, és puff, visszalépett 200 mezőt ezen a hülye társasjátékon....Attól függetlenül, hogy nem…

 Amikor reggel dermedt szívvel és végtagokkal felébredtem, arra gondoltam, megint ő jelent meg az álmomban és közömbössége tett félfagyottá. De nem, konkrétan baromi hideg volt a szobában, én meg ki voltam takarózva. Nem bántam  a korai ébresztést, a rádió…

 Furcsa, miközben szenvedek, mint a fene, valahogy mégis képes vagyok élvezettel figyelni a működésem, a pszichém, amit vajmi kevéssé tudok befolyásolni agyi, tudatos irányítással ugyebár. Nem tudom másnak milyen, az enyém nagyon rendes. ( a pszichém) Rém hálás…